Amikor megszületett a gondolat, hogy teljesíteni akarok egy ironman versenyt, első körben azt kellett mérlegelnem, hogy miként fog beleférni ennyi edzés az életembe. Gondolom senkit sem lep meg, hogy egy ilyen komoly távra való felkészülés rengeteg lemondással jár. Korán kell kelnem, hogy minden beleférjen az időmbe, minden szabadidőmet kihasználom, hogy edzeni tudjak és legkésőbb este 22:00-kor le kell feküdnöm aludni, hogy másnap is teljesíteni tudjak. Ha épp nincs semmi dolgom, akkor azzal teszek a legjobbat magammal és a teljesítményemmel, ha otthon maradok regenerálódni, ami viszont nem kedvez a szociális kapcsolataimnak. Ha esetleg mégis részt veszek valami progamon, akkor maximum este 23:00-ig vagyok beszámítható, utána bárhol elalszom. A hétvégéket úgy kell megterveznünk, hogy legyen lehetőségem edzeni. Ez nem kis logisztikát és szervezést igényel.

Ebben a bejegyzésben megpróbáltam összeszedni a legfontosabb szempontokat, amiken változtatnod kell mielőtt belefogsz egy ilyen megmérettetésbe.

  1. Vond be a családod!

Nekem nagyon fontos szempont volt, hogy a férjem, a szüleim és a barátaim is maximálisan támogassanak a célom eléréséhez vezető úton, ezért először velük beszéltem meg a tervem. Nagyon szerencsésnek tartom magam, mert gondolkodás nélkül mellém álltak és jelenleg is mindenben támogatnak. Igyekszünk minél több sportos programot csinálni együtt, így az edzés sem marad el, de velük is tölthetek időt. Itt szeretném megjegyezni, hogy bár én fogok végigmenni a pályán, igazából együtt csináljuk végig a felkészülést, minden nehézségével együtt. Mielőtt belefogsz beszéld meg velük, hogy vállalják-e ezt az áldozatot érted.

  1. Egyeztetsd össze a munkával!

Szeretném leszögezni, hogy az én munkaköröm nem mondható átlagosnak, mivel ha “nem edzek” akkor is edzek, ráadásul vállalkozóként én osztom be a saját időmet. Ettől függetlenül nehezítő körülmény, hogy a munkámban is ugyanolyan maximalista vagyok, mint a sportban, így gyakran háttérbe szorítom a saját érdekeimet. Például nem mondanék le egyetlen személyi edzést sem azért, mert fáradt vagyok. A jobb időnek köszönhetően végre van lehetőségem bringával kísérni a futóimat, így tartalékolhatok a saját edzéseimre is. A futó személyi edzéseim kapcsán a kilométerek gyorsan belekerülnek a lábamba, ami téli alapozásnak és állóképesség fejlesztésnek nagyon jó volt, azonban be kell iktatnom saját tempójú és komfortzónából kilépős edzéseket is, hogy fejlődni tudjak. Annak érdekében, hogy legyen időm a hosszú kerékpáros edzésekre is, a személyi edzéseimet átszerveztem délelőttre, és délután már csak csoportos edzéseket tartok.

Fotó: Hámori Zsófia

  1. Egy nap 24 órából áll, használd ki!

Ahhoz, hogy minél több időt tölthessek azokkal, akik fontosak számomra és, hogy a munkaidőm se sérüljön minden reggel hajnalban kelek. Kedden és pénteken például 4:30-kor ébredek, majd megyek úszni. Nem könnyű, de az úszás elég macerás és időigényes sport, és ha délutánra hagynám sokkal több időmet elvenné, ráadásul a bringát is be kell iktatnom valahova. Kedden, csütörtökön és hétvégén van lehetőségem a több órás edzésekre, ezért igyekszem ezeket a délutánokat a kerékpáromon tölteni.

  1. Ekkora távnál a hangsúly a részletekben rejlik

Nem mindegy, hogy

  • mennyit és mit eszel,
  • mennyit és mikor alszol,
  • mennyi időt szánsz az edzésre és a regenerációra,
  • miben edzesz.

A triatlon nagyon költséges sport, ezért nem árt előre számolni az esetlegesen felmerülő költségekkel. Természetesen itt is akadnak olcsóbb és drágább megoldások, de én mindenképp azt javaslom, hogy inkább apránként szerezzünk be a versenyhez szükséges eszközöket, de törekedjünk a minőségre. 16 éves korom óta hajtom a versenybiciklim, ami nagyon jó szolgálatot tett, de sajnos geometrialilag már nem felel meg az elvárásaimnak, ráadásul fájó derékkal szállok le az edzések végén. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy ennyi év után lecserélem. Még nem jött meg az utódja, de sok reményt fűzök hozzá. Mivel közel 6 órát ülök majd a kerékpáron, nagyon fontos szempont az is, hogy mit viselek. Korábban mindig problémát okozott, hogy a kerékpáros nadrágomban nem volt megfelelő a betét és mindig feltörte a fenekem. Viszont mára megtalaltam az igazi minőségi G4 betétet.  Három éve találkoztam Geoffrey Lequatre volt Tour de France kerékpárversenyzővel, akinek volt szerencsém ruhamodellként kipróbálni több kerékpáros ruhakollekcióját, amiket Ő maga tervez.

Amellett, hogy nagyon jól néznek ki iszonyatosan kényelmesek. Nemrégiben az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek G4 ambassadornak , így a legjobb ruhákban készülhetek. Aki ült már sokat kerékpáron tudja mennyit számít a jó öltözék és higgyétek el, egy volt Tour de France versenyző tudja mire van szüksége egy bringásnak… 🙂  Ha kíváncsiak vagytok a kollekciókra, itt utána tudtok nézni: https://www.g4dimension.com/en/ 

A következő 2 hét még nagyon intenzív lesz, mert hétről-hétre versenyekre járok majd, hogy minél jobban szokjam a versenyhelyzeteket. Ezeket bár edzésnek szánom, minden alkalommal meg kell küzdenem a versenyzés mentális nehézségeivel, hogy ne akarjak folyton bizonyítani. Egyre nehezebb nemet mondani a barátaimnak, amikor regenerációra van szükségem. Sokszor vagyok kimerült és van, hogy egyetlen porcikám sem kívánja a mozgást, de csak akkor válik majd belőlem ironman, ha a mindennapjaimban is ironman leszek és nemet tudok mondani a gyengeségre.