Bár egyre jobban terjed a pulzuskontroll alapú edzés, mégis gyakran tapasztalom, hogy az emberek félnek “lassan” futni. De mit is értünk lassú futás alatt? Teljesen relatív. Ami az egyik embernek könnyű regeneráló futásnak számít, az egy másiknak lehet küszöbedzés. Ha a tempó alapján határoznánk meg a futás intenzítását, akkor nagy valószínűséggel sokan minden edzés alkalmával csúcsteljesítményhez közeli szinten mozognának, ami viszont hosszú távon nem hoz eredményt. Az állóképesség kialakításához alacsony pulzusszámmal kell sokat futni.

Növekvő terjedelem, alacsony intenzitás a jellemző, amikor a zsíranyagcsere dominál. Ahhoz, hogy egy lendületesebb tempót hosszabb időn keresztül fenn tudjunk tartani, az állóképességünket kell fejleszteni. Legfontosabb feladatunk, hogy a szervezetet felkészítsük a hatékonyabb zsírégetésre, a zsír ugyanis jobb energiaszolgáltató, mint a szénhidrát. Ezt azonban csak az alacsony pulzusszámú, hosszú időtartamú edzésekkel érhetjük el. Ha kezdetben a zónában maradás csak intenzív sétával lehetséges, akkor nincs mese, sétálni kell. A komfortzónán kívüli, intenzív edzéseknek csupán a heti edzésmennyiség 10%-át kell kitenniük, de mi tagadás szeretünk ebben a tartományban futni, mert csak a “meghalós futás” után érezzük, hogy ennek az edzésnek volt értelme. A közepes tempójú, nagyon hosszú futások is kemény futásnak számítanak, de ez a 10%-os szabály csak a nagyon magas intenzitásúakra vonatkozik.

A rosszul megválasztott tempó az egyik oka annak, hogy sokan hamar feladják a futást. A legtöbben ugyanis sokkal gyorsabb tempót választanak, mint ami az edzettségi állapotuknak megfelelne. Kezdőknél gyakori, hogy csak akkor tudják alacsonyan tartani a pulzusukat, ha sétálnak. Ez egyáltalán nem baj! SŐT! Így lesz optimális a terhelés. Ha egy gyorsabb futó 5:00 perces ezrekkel fut, de alacsony pulzussal, zsírégető tartományban, valamint egy kezdő futó intenzív sétával tud ugyanabban a pulzustartományban mozogni, akkor hasonló edzéshatást érnek el. A kevésbé edzetteknek eleve magasabb a pulzusuk, ezért még nehezebb alacsonyan tartani, de természetesen ezek a határok rendszeres edzéssel kitolhatók. A szervezet alkalmazkodik az új fajta terheléshez és idővel azonos pulzus mellett egyre gyorsabb leszel, illetve azonos tempóhoz egyre kisebb pulzusérték kapcsolódik majd. A lényeg a türelem és a fokozatosság! A nagyon gyors fejlődésnek gyakran kiégés vagy sérülés a vége. Egy erős terhelés után jelentős pihenés szükséges, míg egy laza napot követően ( amikor alacsony intenzitáson rövidebb távot teljesítettél) másnap lehet egy kemény edzés. Ne feledd! A pihenőnap nem elvesztegetett idő, hanem felkészülés a kemény edzésre.